A FÉRFIAK VISELETE

 A férfiak öltözete formájában, anyagában leginkább az alföldi viseletre hasonlít, és nem különül el vallás szerint. Kezdetben vászongatyát viseltek 4-6 szélből, ünnepre 8 szélből (4 és fél méter az egyik szárának kerülete). A lenből vagy kendervászonból készített mellévarrott ujjú ing ujját a vállnál és a kézelőnél sűrű ráncba szedték.


Férfiing részlete

Az egyetlen különbség a katolikus és református férfiak öltözéke között, hogy a katolikus vőlegény mesterkés ímögöt hordott. Az ing fölé sűrű gombos fekete posztó-, vagy szövetmellényt húztak.
Később elterjedt az ünnepi, szűkre szabott fekete ellenzős szövetnadrág és a fekete posztóból varrt, zsinórozással díszített dolmány, mente. Sötét színű bársony röpikét, fekete ebelasztiból készült, bélelt ujjú inget, tűzött mellényt is viseltek.


Katona József az 1910-es években

A fiatal fiúk sűrűn beráncolt vállú és kézelőjű, fehér sifoninget kaptak, melynek elején saját anyagából aprólékosan hajtogatott, és letűzött díszítés volt. Mindehhez kemény szárú fekete sarkantyús csizma illett, és mind ünnepen, mind hétköznapon elmaradhatatlan volt a kalap, tetejét általában nem ütötték be, hanem meghagyták kúpos formájában. A munkához télen báránybőr sapkát és subát vettek magukra.

Sütő Imre fekete röpikében és prémegalléros kabátban

A férfiak általános viselete a bő vászongatya és az ünnepihez hasonló, de díszítés nélküli ing, bőr papucs, bocskor, télen gyapjú németmamusz (gyapjú zokni) és klumpa volt. A gazdagabbak durva bőrcsizmát vagy bőrbakancsot is viseltek. Felsőkabátként subát vagy egyszerű posztókabátot hordtak, alatta elöl vagy oldalt gombbal záródó ködmenyt (báránybőr mellényt). Az egyszerű, köznapi öltözet elengedhetetlen kiegészítője a kék mellyezős- kötény. Hogy vászongatyájukat kíméljék, a munkához, aratáshoz egy másik fajta kétágú kötényt viseltek, melynek két lelógó részét a lábukra kötötték. Halászáskor lenolajjal átitatott vászonköténnyel védték a ruhájukat az átnedvesedéstől.