A
Tolna megyében
fekvő Báta község a Sárköz
tájegység legdélibb települése. Itt
működik a Bátai "Sárköz" Néptánc
Együttes. Néptánc együttesünk
története közel 80 éves, hiszen gyökerei
az
1930-as évek Gyöngyösbokréta mozgalmában
kereshetők. A Paulini Béla nevével
fémjelzett mozgalom hatására 1932-ben
Bátán is megalakult a Gyöngyösbokréta,
fényes sikereket aratva nemcsak hazánkban, hanem
külföldön is. Sok táncosunk
déd- vagy nagyszülője táncolt a
Gyöngyösbokrétában.
Azóta folyamatos a néptáncmozgalom
jelenléte Bátán. Ezeknek az elődöknek
és hagyományoknak (Bátai Bokréta,
Bátai Népi Együttes, "Sárköz"
Hagyományőrző Egyesület) továbbéltetője a
Bátai "Sárköz" Néptánc
Együttes.
Az ötvenes
évek a „népi együttesek”
korszaka, amikor a „kultúrcsoportok” szinte
kötelező tartozékai voltak egy-egy
településnek. Ez az uniformizált,
intézményesült forma azonban arra mégis
jó
volt, hogy megteremtette a lehetőségét a
folyamatosságnak, ébren tartotta a
néptánc szeretetét, teret biztosított a
néptánc iránt érdeklődőknek.
A hetvenes-nyolcvanas évek táncház-mozgalma, az egyre kiterjedtebb néprajzi kutatások, a népművészet és a néptánc iránt megnyilvánuló egyre nagyobb figyelem új lendületet adott a bátai néptánc együttesnek is. A nyolcvanas évek végétől megújuló csoport egyre magasabb szakmai színvonalon működött, újabb és újabb koreográfiákat tanult meg. A minősítők eredményei, belföldi és külföldi sikerek jelezték, hogy jó úton járunk. Néhány jelenleg is aktív táncosunk – ekkor még serdülőként – ebben az időben kapcsolódott be a táncegyüttes munkájába. A kilencvenes években az együttes művészeti horizontja is szélesebbre nyílt, a Sárközön kívül más tájegységek táncaira épülő koreográfiák (szatmári, dél-alföldi, külső-sárközi, somogyi, rábaközi, palóc táncok) sorát emelték be a repertoárba, ehhez szervesen hozzátartozott az autentikus kosztümök beszerzése is. A néptáncegyüttes 1993 óta már egyesületi formában működött "Sárköz Hagyományőrző Egyesület" néven, jelenlegi nevünket 2007-ben vettük fel. A
táncegyüttesben jelenleg is aktív
műhelymunka folyik, a már meglévő
koreográfiák csiszolása, finomítása;
a
táncosok egyéni tudásának
gyarapítása; az új táncosok
betanítása, új
koreográfiák tanulása a mindennapjainkhoz
tartozik. A táncosainkat igyekszünk
ránevelni arra, hogy a megszerzett biztos
tánctudásra, mint szilárd alapra
építkezve alkossák meg
egyéniségüket, a tánc nyelvén
mutassák be önmagukat.
Hitvallásunk: folyamatosság – elkötelezettség – minőség, mely fogalmak triásza esetünkben az alábbiakat jelenti: folyamatosság: a népi hagyományok továbbvitelében; a néptánc és a népi hagyományok folyamatos kutatásában és ápolásában. Ezen kutatások során feltárt új ismeretek feldolgozása, újjáélesztése, színpadra állítása. Permanens önképzés, a már meglévő ismeretek szinten tartása, törekvés új kompetenciák elsajátítására. elkötelezettség: a táncegyüttes, mint közösség elkötelezettsége a magyar népi kultúra, néptánc és a hagyományőrzés eszmerendszerének irányában; illetve a tagok elkötelezettsége és odaadó munkája a táncegyüttes irányában. minőség: akár a próbákon, akár fellépéseinken, akár kutatómunkánk során törekvés a magunkból kihozható maximális teljesítmény elérésére. Emellett a jelenlegi tánccsoport egy igen jó közösség is, ahol a táncosokat szoros baráti kötelékek kapcsolják egymáshoz. Mi ebben a néptánc együttesben szeretjük egymást. Amikor színpadra lépünk, és megszólal a zene, a tánc nyelvén erről a szeretetről vallunk egymásnak, és ennek a vallomásnak a hangjai érintik meg a nézők szívét is. Ettől különleges a mi csapatunk. Néptánc együttesünk szellemiségét talán Latinovits Zoltán szavaival jellemezhetjük legpontosabban: „…ne csak majmoljuk az idegen művészeteket, hanem sajtoljuk ki magunkból azt, amiben mindenkitől különbözünk. Mert csakis ezzel hathatunk a világra.” |