 Bátai
lányok jellegzetes hajviselete, a "csipkézett haj".
(Sipos Mihályné, szül: Csankó Maris az 1930-as években)  "Parádés" szoba. Görnyei Sándor hagyatéka. 1890  Osztálykép a református iskolában, 1900.  Sütő Imre és Horváth Anna 1910-ben (katolikusok) A menyasszony fején rezgős koszorú, a mellkendője felett a fátyla van keresztben átkötve.  Sütő Imréné Horváth Anna (katolikus), 1910.  Varga József, László Erzsébet, Varga Erzsébet (katolikusok), 1912.  A református Angyó család 1913-ban Angyó István, Bárdos Lídia, K. Angyó János, Ifj. K. Angyó János  A
bátai lányviseletek fénykora. Szántó
Erzsébet az 1914-ben készült fotón
míderes röpikét, a felső szoknya fölött
fehér kisszoknyát,
ezüst rosttal szegett kötényt;
slingőtt bodrot, láncos húszast; a lábán
fekete bütkös kapcát és spánglis cipőt
visel.
 Sütő
Imre téli-átmeneti férfiviseletben. Prémes
bajkója
alatt fekete bársonyból készült, fehér
gombokkal díszített röpikét hord.
 Ifjú
pár 1913-ból. A lányon festett
virágú selyem felsőszoknya és röpike,
gyöngyös párta, singlőtt bodor, kisszoknya. Jól
megfigyelhető, hogy a bátai férfiak a Sárköz
többi településével ellentétesen nem
színes, hanem fehér színű
selyempántlikát viseltek az esküvő
alkalmából.
 Református
pár, a férfi huszár egyenruhában
 Körösztös Julis tekerődzős bíborban. A
tekerődzős bíbort férhezmenetelüktől első
gyermekük megszületéséig viselték a
református menyecskék. Eredete a bátai
lakosságnak a legősibb, honfoglaláskori
hiedelemvilágára vezethető vissza. Ugyanis
honfoglaló eleink az állapotos asszonynak
úgynevezett "Boldogasszony ágyát"
készítettek, amelybe az állapotos asszonyt
fektették. Ezt az ágyat fátyollal fedték
be, a fátyolba felfelé tűket szurkáltak, az
ágyba pedig vasból készült éles
szerszámokat (pld. kést) raktak. A hiedelem szerint a
boszorkány megszúrná magát a
fátyolba szúrt tűkben, vagy megvágná
magát az ágyba rakott késsel, ezért
anélkül kell elmenekülnie, hogy a rontást
véghez tudná vinni. Az ágyat fedő fátyol a
szemmelveréstől is védte az asszony.
Nyilvánvaló az összefüggés a
Boldogasszony ágyának ősi szokása és a
belőle kialakult tekerődzős bíbor között. A
fátyol, és az azt a fejen rögzítő tűk
ugyanezt a célt szolgálják: megvédeni az
állapotos nőt a rontás ellen. (Bővebben
a témáról: László Gyula - A
honfoglaló magyar nép élete c.
könyvében.)
 Bátai férfiviselet közvetlenül sorozás után. (Katona József) A bátai férfiak csak ekkor viseltek szalagot - nemzetiszínűt - a kalapjukon, közülük is csak az, aki megfelelt a sorozáson.  Katolikus
női viselet, a férfin huszáregyenruha
(Szántó János és Imrő Rozália)
 Katolikus
család 1914-ben: Tolnai
Erzsébet szül: 1880, Katona József szül: 1875
(huszáregyenruhában), ifj. Katona József
szül: 1905.
 Apa kislányával: P.Sümegi János - P.Sümegi Teréz, 1914. Jól láthatóan a gyermekeket sok esetben "kis felnőttekként" öltöztették.  Decsi Anna, Sávics Istvánka, Sávics Istvánné Katona Rozália (katolikusok) 1915. A
kisfiú női ruhába öltöztetése
egészen megdöbbentő bizonyítéka a
bátai lakosság egészen a honfoglaló
ősök természetvallásából eredő
hiedelemvilágának. Bátán is gyakori
szokás volt a gyermekeket az ellenkező nem
ruhájába öltöztetni. Nálunk is és
másutt is bizonyára erős volt a félelem, hogy a
rontó szellem kicseréli az egészséges
gyermeket és egy beteget csempész a helyére, vagy
pedig megrontja az egészséges gyermeket. Ez ellen
védekeztek az átöltöztetéssel. Ennek az
átöltöztetésnek az volt a célja, hogy az
ártó szellem ne ismerje fel az általa
keresett gyereket. (Tehát jelen esetben hiába keres
egy kisfiút, leánykát talál helyette.) Nem
csak a kisgyermekek körüli szokásokban van meg ez a
"megfordítással" való védekezés,
hanem más varázslatok ellen is alkalmazzák,
legfőképp a boszorkányok ellen. A lényege, hogy a
visszájáról intézett, vagy
megfordított dolgokon azért törik meg a
varázslat, mert az élet helyett a másvilág
törvényei uralkodnak benne. A másvilágon
pedig a rontó erőknek nincs hatalmuk, mert ők is onnan
valók. Hasonló célt szolgált, amikor a
gyermeket nem a nevén nevezték, hanem kedveskedve "te kis
piszok", "te kis kócos", "te kis vakarcs" stb. szavakkal
szólították. Ez is arra szolált, hogy a
gyermeket az ártó szellem ne ismerhesse fel. (Bővebben a
témáról: László Gyula - A
honfoglaló magyar nép élete c.
könyvében.)
 Anya kislányával  A Köntös-kocsmában. 1916. (ülnek: Decsi József, Gájer János, Gájer Imre, B. Tóth József, Németh Mátyás. Hátuál áll Köntös János kocsmáros a kislányával Juliskával)  B. Tóth Teréz, Gujdovics József (katolikusok) 1914.  Ismeretlen házaspár az I. világháború idején  Sávics Istvánné Katona Rozália, Sávics Istvánka, Sávics Erzsébet (katolikusok) 1916.  Református anya recefőkötőben Angyó Erzsébet és kislánya Polgári Erzsike  Varga Erzsébet (katolikus), 1917.  Csenosa Jánosné (katolikus) 1918.  Kismáki Erzsébet, Balázs Vince, 1920.  Körösztös Erzsébet református viseletben, 1920. Bár
egy festményt láthatunk, azonban
ez kiválóan alkalmas arra, hogy a korabeli
fekete-fehér fotókkal szemben megfigyelhessük a
ruhák színvilágát, és
rávilágítson az akkori
"parasztpolgárság" gazdagságára, azaz, hogy
meg tudták fizetni a festőművész munkáját.
 Körösztös Erzsébet és barátnője a templomból jövet, 1920.  Horváth Julianna (1911-1986), id. Horváth József (1863-1924), Ifj. Horváth József (1910-1981), Horváth Józsefné Zsinkó Rózsa (1886-1929), ismeretlen (katolikusok), 1922.  Kriskó Julianna és Kriskó Erzsébet (katoikusok) 1924.  Szüreti bálozók. 1920-as évek.  Kriskó Erzsébet, Gyuricza Imre (katolikusok) 1925.  Szántó Erzsébet (világoszöld hímzett selyemruhában) és Mózes István. 1926.  B. Angyó Ferenc, Tóth Erzsébet (reformátusok), 1927. A hölgyön fekete selyemszatén ruha és fekete bársony díszítés a röpikén  Polgári Lajosné szül: Angyó Erzsébet, 1930.  Pünkösdi kalinkózás a Szigetben, 1930-as évek  Gujdovics Erzsébet, Böde György.  Kriskó Erzsébet (katolikus) 1930.  Cséplés, 1930. A
gyakran fellelhető műtermi felvételekkel szemben azon
rendkívül ritka képek egyike, amely munka
közben mutatja az embereket. A fotó a
háttérben látható dombvonulat alakja
alapján a Szénássor alatti Síkon
készült, amely abban az időben szérűskertként
szolgált. A kép hátoldalán: "Kedves gyermekeim itt kűdőm az
ímrét és a kis rozíkát az
egész agép és az őszes munkásók
ismedmeg őket it alul vanak imre főlőte a rozika ál
csalkalunk benetek"
 Református pár  Kézimunkázó református nők.  Mátkatálat vivő kislányok. 1934. Bajnok Julianna (bec: Bögyös Juci), Angyó Erzsébet (bec: Bocskoros Örzsi), Szikszai Bajnok Julianna (reformátusok)  Mátkatálat vivő kislányok, 1934. Balról jobbra: Bárdos Erzsébet (bec: Kékszömű), Szikszai Bajnok Julianna, Bajnok Julianna (bec: Bögyös Juci), Foki Manci  Húsvéti mátkatál. Jelenet az 1935-ös Filmhíradóból. Balról jobbra: Angyó Erzsébet (bec: Bocskoros Örzsi) és Halász Irma  Húsvéti mátkatál. Jelenet az 1935-ös Filmhíradóból. Középen T. Bárdos Istvánné szül: Imrő Verona (bec: Guruzs Verona)  Angyó Lidi (református), 1934. A
kép hátulján: "Itt
kűldőm eszt a képet,
szólnékis hózád ha festve
nevólnák, de mivel festve vagyók, szólni
nemtúdók"
 Tóth Anna és gyermekei  Szabó Teréz, 1935.  Csenosa Erzsébet (katolikus) 1936.  Márton Mária, Sávics Simon (katolikusok) A hölgyön zöld ternó szoknya, selyem kötény islang díszítéssel + 12 kikeményített pöndő!! 1937.  Vámos Miklósné, 1940. Külső sárközi viseletre jellemző mellényt hord.  Sávics Rozália (katolikus) halványzöld, oblegációval díszített festett virágú selyemszoknyában. 1942.  Máté Teréz, Máté Júlianna lila kockás gyapúszövet ruhában (katolikusok), 1942.  Fiatal
bátai anya, a fején recefőkötővel (Ivánka
Terus)
 Vasárnap
délutáni séta a Szigetben. 30-as évek.
 Református színjátszókör. 1935.  Színjátszók. 30-as évek.  Színjátszók. 30-as évek.  Színjátszók. 30-as évek.  Színjátszók. 30-as évek.  Ismeretlen jellegű csoportkép.  Színjátszók. 30-as évek.  Színjátszók. 40-es évek.  Katolikus leányegylet. 1936.  Katolikus
leányegylet tagjai az 1940-es évek elején.
Középen
Fájth Jenő apátplébános, jobb szélen
Nyakas
Erika apáca
nővér.
 1942. Katolikus leányegylet 1942-ben. Vezetőjük
Nyakas Erika apáca nővér. Középen Fájt
Jenő apátplébános.
 Katolikus legényegylet, 1940-es évek eleje. Középen Fájth Jenő apátplébános.  Katolikus leányegylet.  Pápa Anna, csipkézett hajjal.1946  Szüreti
felvonulók (A múlt század 40-s éveinek
vége)
Hátsó
sor: Sükösdi Mihály bec: Briszti; Hegedűs
Jánosné Budai Erzsébet; Husti
László; Baka Julianna; Mózes László
bec: Csala; Patonainé Tóth Erzsébet; Kiss
János bec: Szojka; Máténé Nyéki
Julianna; Bosnyák László
Középső sor: Mózes János; Sümegi Józsefné Mózes Erzsébet; Lukács József; Wirthné Imrő Erzsébet; M. Sümegi László bec: Katis Laci; M. Sümegi Lászlóné Pápa Anna; Markó úr; Sümegi Jánosné Babracsán Erzsébet; Sükösdi József Első sor: Zsinkó István; Dér Istvánné Kovácska Erzsébet; Tombor József  Immár a Rákosi-címer alatt... |
