BÁTAI (Sárközi)

    Az öt településből - Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Báta - álló Sárköz viseletéről általánosságban a következőket lehet elmondani: az ország minden öltözete közt ez volt – virágkorában – a legparádésabb, legpompásabb viselet. A női öltözetek anyagát Lyonból, díszét St. Etienne-ből hozatták; a férfiak angliai „tükörposztóban” jártak. A férfiak a századforduló táján fokozatosan átvették a városi viseletet.


Bátai újmenyecske fékető


Bátai református parittyafékető és tekerődzős bíbor

    Az I. világháború után már csak az idősebbek hordtak nyáron, hétköznap térden valamivel alább érő ráncolt bőgatyát, hímzett elejű és kézelőjű inget és gombos mellényt, télen zsinóros fekete posztó vagy szövetkabátot, csizmanadrágot. A női viselet, a meggazdagodással párhuzamosan az 1870–80-as évektől kezdve Magyarország legpompásabb, de emellett igen sok régiséget őrző viselete.

Az 1870-es évekig a lányok tülök vagy tülkös pártát erősítettek a homlokuk fölé. Ezt felváltotta a művirágokkal, gyöngyökkel telerakott, három részből álló bársony, majd az I. világháború után csak gyöngyös szalaggal kötötték le a hajukat, melyet elöl hullámosra, csipkésre bodorítottak. Végül egyszerűen tarkókötéses, színes kendő lett a divat.


   Balról az 1910-es évek katolikus, jobbról az 1930-as évek református bátai viselete
 
    A sárközin belül a BÁTAI VISELET egy még különlegesebb színfolt. Ez annak köszönhető, hogy a többi sárközi falu színreformátus lakosságával szemben Báta egyedülálló módon vegyes (református - katolikus) lakosságú volt. A lakosság két rétege viseletében is elkülönült egymástól, azaz a ruházatáról meg lehetett állapítani, hogy a viselője melyik felekezethez tartozik. Azonban öltözködésük hatott is egymásra. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a viselet - akár csak napjainkban - folyamatosan változott. Egészen eltérő, más elemekből építkező volt például az első világháborút megelőző, vagy a  második világháborút alatti (közvetlenül a kivetkőzést megelőző) ruházkodás.


Bocz Bözse néni, és az általa készített 1880-as "ördögszínű" bátai viselet

    Együttesünk célkitűzése, hogy szakmai műhelyként működve a néptánc művelése mellett kutatással is foglalkozni kíván. Ezért igyekszünk a bátai népviseletet minél részletesebben bemutatni, különös hangsúlyt fektetve a népviseletek fejlődésének és korszakolásának, illetve a sárközi viseletek Bátán egyedülálló kettősségének (református - katolikus) megjelenítésére. A lelkes kutatómunka eredményeként nem csak gazdag fotógyűjteményt állítottunk össze, hanem jónéhány egykori viseletváltozat immár rekonstruálásra került, az 1880-as illetve az 1910-es évekből, Bocz Bözse néni és Jánosi Erzsi néni közreműködésével.
    Az 1910-es évek viseletének elemei általában alsószoknyák, felsőszoknya, a felsőszoknya felett hordott, csipkével díszített kisszoknya, kötény, hosszú ujjú röpike, singlőtt bodor, homlokbársony, hármasgyöngy.



Bátai katolikus viselet az 1910-es évekből, farkos receféketővel


Bátai katolikus viselet az 1910-es évekből,
rózsamintás, halványzöld szoknyával, vajszínű röpikével és köténnyel


"Blüssvirágú" bátai katolikus viselet az 1910-es évekből


Óarany fémpaszománnyal díszített bátai katolikus viselet az 1910-es évekből


Bátai katolikus viselet az 1910-es évekből


"Ördögszínű" szoknyából, bíboringből, pruszlikból álló bátai viselet
 az 1880-as évekből


Ördögszínű szoknya zsinóros kacabajkával


Pruszlik bíboringgel, 1880-as évek


Ördögszínű bátai viselet vállkendővel, 1880-as évek
    
Az együttes minden hölgytagjának rendelkezésére álló bátai lányviselet XX. század elejének ruházata. Elemei a ternó vagy selyem felsőszoknya, az asszimetrikus szabású kötény,  a  kétféle anyagból szabott "bíboring" (amely az ujjai és vállfoltja anyagául szolgáló áttetsző, Bátán bíbornak nevezett anyagról kapta a nevét), a nyakban hordott "singlőtt bodor", a nyakba való hármasgyöngy, a széles paszománnyal díszített selyem vállkendő, és az aranypaszománnyal díszített "homlokbársony". Természetesen ezt a ruházatot is - lehetőségeink függvényében - folyamatosan bővítjük, fejlesztjük.

    Az ehhez tartozó férfiviselet a csizmanadrág, hímzett elejű és kézelőjű ing, gombos mellény, zsinóros fekete szövetkabát. A bátai férfiak sosem hordtak a kalapjukon csárdáspántlikát! Egyetlen alkalom - a katonai sorozás - volt kivétel, amikor a sorozáson megfelelt legények - és csak ők- a faluba visszatérőben nemzetiszínű szalagot kötöttek a kalapjuk köré.
A kedvesüktől kapott jegykendőt a vállukra tűzve hordták. (Ha azonban a lányban csalatkoztak, akkor  a jegykendőt a csizmaszárba dugták - annak jeléül, hogy a lány ún. kapcarongy - és addig táncoltak így a kocsmában, amíg a jegykendő cafatokra nem szakadt.)

    Összeségében bátai viselet a Sárközre általánosan jellemző pompás, színes anyagok; illetve a nyugalmat, eleganciát sugárzó fekete - fehér szövetek tökéletes harmóniájú, barokkos fenségű kompozíciója. A bővebb információkat olvashat Balogh Írisz: FÖLHÉRCTŐL A SZÁVONYÁIG, Báta népművészete a paraszti kultúra tárgyi emlékei alapján c. könyve felhasználásával  készült "Bátai viselet" című oldalainkon .