Közületek
csak egyet sajnálok,
Ha az az egy
köztetek nem vóna,
Elválásom is
százszor könnyebb vóna.
Búza, búza,
de szép tábla búza,
Közepibe van
egy rezgő nyárfa,
Rezgő nyárfa
vál a levelétől,
Én is válok
a kedves szeretőmtől.
A szécsényi
sorozóra süt a nap,
Megérkeztek
a sorozó főurak,
Egyik írja
gyönge testem állását,
Másik írja a
szeretőm búcsúzását.
Mikor engem
a főorvos vizitál,
Édesanyám a
kapuba sírdogál,
Ne sírj
anyám, eredj haza, nevelj mást,
Az is jó
lesz egy tüzérnek, majd meglásd.
Most is fönn
van a csillag az égen,
Pedig én már
hűtlen lettem régen,
Az a csillag
az én bizonyságom,
Érted van a
boldogtalanságom.
Minek nékem
a szombat estét várni,
Nem jön
engem senki vigasztalni,
Vígasztalom,
magam ahogy lehet,
Irigylik a
faluba a szeretőmet.